Az Európai Parlament szerepe a Közös Agrárpolitika 2013-as reformjában. Az Európai Parlament jogszabályi módosító javaslatainak elemzése = The Role of the European Parliament in the 2013 Reform of the Common Agricultural Policy. Analysis of the Legislative Amendments of the European Parliament

A disszertáció az Európai Parlamentnek (EP) a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013-as reformjában betöltött szerepét elemzi az európai parlamenti képviselők által a jogalkotási folyamatban tett módosító javaslatokon keresztül. Az elemzés a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően, immár az együttdöntési eljárás során vizsgálja az EP jogalkotási befolyását. A dolgozat kutatási kérdései arra vonatkoznak, hogy 1) az együttdöntési eljárásnak a KAP jogalkotására történő kiterjesztésével növekedett-e az EP jogalkotási befolyása; 2) befolyásolják-e az EP módosító javaslatok elfogadását az azokat jegyző EP képviselők, illetve azok tagállamának jellemzői; és 3) az EP képviselők jogalkotásban meglévő együttműködését befolyásolják-e egyrészt a képviselők, másrészt tagállamaik jellemzői

A konzultációtól az együttdöntésig. Az Európai Parlament megnövekedett szerepe a Közös Agrárpolitika jogalkotásában

Az Európai Parlamentnek az európai uniós döntéshozatalban, jogalkotásban betöltött szerepe régóta a politikatudományi elemzések tárgyát képezi. Ezek egy része az EP és az EU jogalkotásában részt vevő másik két intézmény – a bizottság és a tanács – egymáshoz viszonyított erejét elemzi, másik részük az EP erejét méri a különböző – konzultációs, együttműködési, együttdöntési – jogalkotási eljárások esetén. A Maastrichti Szerződés által bevezetett együttdöntési eljárás – a széles körben osztott vélekedés szerint – növelte az EP uniós jogalkotásban meglévő erejét. Az ezt követő további uniós szerződések – amszterdami, nizzai, lisszaboni – az EP szerepét főként azáltal növelték, hogy további területekre terjesztették ki az együttdöntési eljárás hatályát. Jelen cikk a Lisszaboni Szerződés által a Közös Agrárpolitikára kiterjesztett együttdöntési eljárás – ekkor már rendes jogalkotási eljárás – hatását vizsgálja az EP-nek a jogalkotásban meglévő befolyására, azon belül is a Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsával szembeni érdekérvényesítő képességére. A vizsgálat központi kérdése, hogy az EP által elfogadott módosító javaslatok a tanáccsal folytatott tárgyalásokat követően milyen eséllyel épülnek be a végső jogszabályba. A vizsgálat alapját egy újonnan, a szerző által elkészített adatbázis szolgáltatta, melynek segítségével lehetőség nyílik nem csak a tanács által is elfogadott módosító javaslatok sikerességi rátáinak kiszámítására, de az európai parlamenti módosítók elfogadását befolyásoló változók elemzésére is. Ilyen típusú elemzésre, a konzultációs és az együttdöntési eljárás összehasonlításra a Lisszaboni Szerződés elfogadása óta mindezidáig még nem került sor. Az elvégzett elemzés eredményei megerősítik, hogy az együttdöntési eljárás növelte az Európai Parlament jogalkotási erejét a Közös Agrárpolitika terén: a tanács által elfogadott EP módosító javaslatok száma megduplázódott. Emellett a Lisszaboni Szerződést követően növekedett az EP-képviselők jogalkotás terén meglévő aktivitása is. Az elemzés rámutat, hogy az együttdöntési eljárás során növekszik a nettó befizető tagállamok EP-képviselői által jegyzett módosító javaslatok elfogadásának valószínűsége is

Strukturális egyenletek modelljének alkalmazása a Közös Agrárpolitika 2013-as reformjának elemzésére

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió meghatározó szakpolitikáinak egyike, mely a legnagyobb részesedést mondhatja magáénak a közös költségvetésből. Mivel a Lisszaboni Szerződés az együttdöntési eljárást a Közös Agrárpolitika jogalkotására is kiterjesztette, így annak 2013-as reformja során az Európai Parlament első ízben vett részt a Tanáccsal egyenrangú félként a jogalkotási folyamatban. Az elemzés alapjául egy nemrégiben összeállított adatbázis szolgált, mely a 2013-as közös agrárpolitikai reform jogszabálytervezeteinek módosítására benyújtott parlamenti javaslatokat tartalmazza. Ennek elemei 14 magyarázó- és három eredményváltozóval írhatók le. A strukturális egyenletek modelljének alkalmazásával a cikk célja, hogy a Közös Agrárpolitika döntéshozatalára befolyással levő, az elmélet és a kutatói tapasztalat alapján előzetesen létrehozott faktorok meglétét, illetve kapcsolódását a megfigyelt változók tükrében tesztelje. Az eredmények nem igazolják vissza a felállított modell helyességét. Azonban kiemelendő, hogy az Európai Parlament módosító javaslatainak elfogadását leginkább az azok típusát leíró, valamint politikai tényezők határozzák meg

FLOW CHARACTERISTICS OF THE DECONTAMINATION PROCESS FOR NUCLEAR POWER STATIONS USING DEKOZ-PG I INSTALLATION

The DEKOZ-PG I apparatus is utilised for the circulation of decontaminant fluids. It is equipped with a propeller pump with unidirectional operation. An assessment of the process technology concluded that the flow direction of the decontaminant fluids should be reversible by simply switching the drive motor revolutions between clockwise and anti-clockwise modes. This should result in a uniform cleansing of the steam generator walls. In order to fulfil the above requirement, a new impeller had to be designed. The new design was based on information relating to the existing data: n; (pump speed), Q; (volume flow rate) and H; (delivery head) as well as on measurements taken during a visit to the actual site. The new design had to be based on an impeller system with blades that are symmetrical both in axial and in cross direction. This should ensure the proper functioning of the unit irrespective of the direction of drive motor rotation